Kapcsolat

HIBABEJELENTŐ:     06-30/29-30-273
E-mail:                 msgazszerviz@gmail.com

NYITVA:  

HÉTFŐ-VASÁRNAP  6:00-20:00

">Debrecen és 80 km-es körzete





/

Megosztás

Gázbalesetek:tanulság 1

Gázbalesetek - megtörtént esetek és tanulságaik 1.

 Mielőtt néhány ilyen megtörtént eset ismertetésére rátérnénk, célszerű végigtekinteni azokat a körülményeket, amelyek egyike-másika vagy egyszerre több is azok bekövetkezéséhez vezethet. Mindenekelőtt azt kell leszögezni – mellőzve a precíz tudományos megfogalmazást -, hogy minden 1 m3 földgáz elégetéséhez – a légfelesleg-tényező és a huzatmegszakítón (deflektor) átáramló levegő – az új GMBSZ az égéshez szükséges levegőnek megfelelő mennyiségű levegővel számol, amely a huzatmegszakítón távozik a kéménybe - figyelembevételével megközelítően 26 m3 levegő szükséges.

A gáz tökéletes elégetéséhez és az égéstermék visszaáramlásának megakadályozásához tehát szükséges, hogy:
• az égési (és a huzatmegszakítón kiáramló) levegő biztosított legyen,
• a nyílt égésterű kéménybe kötött gázkészülék gázégő felett elhelyezkedő hőcserélője - ha ilyennel rendelkezik például a kazán, átfolyó rendszerű vízmelegítő - az égéstermék (füstgáz) által akadálytalanul átjárható legyen,
 • és a készülékből távozó égéstermék a kéményen keresztül akadálytalanul eltávozzon. Természetesen arra is gondolni kell, hogy a kéményig a lehető legkisebb ellenállással jusson el az égéstermék.Az 1. és 2. ábrán látható „energia-visszanyerő” megoldások ezt mindenképpen gátolják, és az égéstermék helyiségbe való visszaáramlását nagyban elősegítik.

Összegezve az eddigi fejtegetéseinket, megállapíthatjuk, hogy minden olyan körülmény, amely vagy a megfelelő mennyiségű égési levegő biztosítását és/vagy az égéstermék – folyamatos - szabad eltávozását akadályozza, a kéménybe kötött nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek esetén a szén-dioxid helyiségben történő feldúsulása következtében előálló tökéletlen égés miatt szén-monoxid-mérgezést okozhat.


Vegyük sorra – elsőként csak elméletben -, hogy melyek azok az okok, körülmények, amelyek a következetéseinkben megfogalmazott "veszélyes" helyzeteket előidézhetik (3. ábra).
Az égéstermék visszaáramlását előidézhetik:
• fokozott légzárású nyílászárók beszerelése anélkül, hogy az égési levegő biztosítására szellőzőket építenének be,
• eltömődött vagy rosszul átjárható kémény,
• elszívó ventilátor vagy konyhai szagelszívó működtetése (gondoljunk bele, hogy például a gázkészüléknek gázköbméterenként mindössze 26 m3 levegőre volna szüksége óránként, azonban a konyhai szagelszívó 150-200 m3 levegőt szív ki a helyiségből anélkül, hogy annak megfelelő mértékű légellátásról gondoskodnánk,
• a hőcserélő eltömődik (4. ábra), és az égéstermék azon keresztül nem tud akadálytalanul eltávozni, hanem annak egy része visszakerül a helyiségbe.

Mindezek előrebocsátását követően néhány megtörtént balesettel is alátámaszthatjuk okfejtéseinket, és levonhatjuk azokból a megfelelő tanulságokat.


1. eset
A ház emeleti előterében üzemelő falikazán lamellái koromtól és egyéb lerakódástól eltömődtek (5. ábra), ezért a füstgáz nem tudott a kéménybe távozni, hanem az égéstéren keresztül a lakás légterébe áramlott, és ott CO-mérgezést okozott.


2. eset
A fürdőszoba teljesen zárt légterű, az ajtón lévő szellőzőrácsokat – mindkettőt - kartonlappal letakarták (megjegyzés: a képen csak az egyik oldali látszik). A helyiség mennyezete alatt található fém szellőzőzsalu félig nyitott állapotban volt. A szellőzés elégtelensége, valamint az égéstermék-elvezető rendszer valószínűsíthető hibája miatt fellépő oxigénhiány és a légtérben felszaporodott CO okozta a mérgezést.



3. eset
A szolgálati lakásban az előző bérlők felújítást végeztek, ekkor cserélték ki az ajtókat és nyílászárókat. A kicserélt fürdőszobaajtóba a szellőzőrácsok már nem kerültek elhelyezésre. A ház mellé ekkor építettek egy zárt garázst, ahova a fürdőszobában levő F813P típusú konvektor kiszellőzik. A következmény pedig szén-monoxid-mérgezés.



4. eset
A kéményjárat teljesen feltelt törmelékkel, amelyben teljes keresztmetszetben a bekötőnyílás elzáródott, így az égéstermék nem tudott a kéményen (8. ábra) keresztül eltávozni, és bekövetkezett a szén-monoxid-mérgezés.



5. eset
A tervben előírt légtér-összeszellőztetést nem teljesítették, mert - a tervtől eltérően -, kisebb teljesítményű kazánt szereltek be. A nyomáspróba-jegyzőkönyvben szereplő ÉTI-25 gázkazán levegő-utánpótlását – a műszaki biztonsági felülvizsgálat idején – megfelelőnek ítélte a műszaki átvevő.
A kazán kéménye tömődött el malterhulladékkal és egyéb szeméttel (9. ábra). A következmény itt is szén-monoxid-mérgezés.


6. eset
Tervtől eltérően üzemelt a fürdőszobában egy nyílt égésterű vízmelegítő, melynek égéstermék-elvezetőjét, egy a falon kidugott csődarab képezte, ami egy Ø132-es alumínium füstcső-könyökben végződött a szabadban (10. ábra). A fürdőszoba alapterülete 4 m2 (8 m3), szellőző nem található rajta. Az „eredmény” szén-monoxid-mérgezés.

Azt hiszem, hogy a képek és a beszámolók önmagukért beszélnek. Sajnos eseteink ismertetését még folytatjuk, mert van olyan közöttük, ami újabb, ám hasonló szituációkból levonható tanulságokra alkalmas.